Ljudmila Ulickaja, a korábban genetikusként dolgozó orosz írónő magyarul 2016-ban megjelent regénye a Jákob lajtorjája. Gigantikus családregény, amely csak részben kitalált - a 700 oldalas műben szereplő számtalan levél- és naplórészlet az írónő saját öröksége. A történet két szálon indul: 1975-ben, a 32 éves Nora bemutatásával, aki épp akkor meghalt nagyanyját, Maruszját temeti, valamint 1910-ben, a fiatal Maruszjával, aki megismerkedik jövendőbelijével, Nora leendő nagyapjával, akivel Nora egész életében mindössze csak egyszer fog találkozni. Nagyon orosz ez a regény, annak minden előnyével és hátrányával - de vajon megéri elolvasni?

Megéri, mert:

• ...megmutatja, hogyan működik a szerelem.
• ...a XX. század végén - XXI. század elején játszódó fejezetek izgalmasak, érdekesek
• ...az utolsó 10 oldal összegzésében kiderül, hogy Ulickaja nem kevesebbre vállalkozott ezzel a regénnyel, mint hogy megírja, hogyan zajlik az emberiség élete.

Nem éri meg, mert:

• ...nagyon hosszú.
• ...mert a levelek egy jelentős része meglehetősen unalmas, vontatott: a művészet szerepéről szól. Annak, aki nem ismeri tökéletesen a XIX. század végi orosz irodalmat és művészetet, nagyon nehéz követni mindezt.
• ...Maruszja Jakovtól való elidegenedésének történetét csak Jakov oldaláról ismerjük meg, hiányzik a másik nézőpont.

Ennyire tetszett: 8,5 (a közepén volt, hogy 6-ost akartam adni neki, a végén meg már 9-est)

A pünkösdi hétvégét Egerben töltjük, a szállásunkhoz - amelyről hamarosan külön bejegyzés készül - legközelebb eső étterem pedig a Tripadvisor városi toplistájában 3. helyen szereplő Peppino étterem és pizzéria volt. Szombaton kipróbáltuk, vajon megérte?

Megéri, mert:

• ...jó fejek és profik a pincérek.
• ...az ételek széles választéka található az étlapon, ráadásul a vegák is találnak maguknak táplálékot a szokásos vega-szentháromság mellett (rántott gomba - rántott karfiol - rántott sajt).
• ...van tócsni!
• ...finom a sült krumpli.
• ...nagyok az adagok.

Nem éri meg, mert:

• ...a vadpörkölthez adott sztrapacska fényévekre van a Szlovákiában kóstoltaktól, de még a Nógrád megyeiektől is legalább egy csillagászati egységnyire van.
• ...a göngyölt csirke csontszáraz és ízetlen
• ...vagy 10 éve ettem utoljára tejfölös uborkasalátát, de a mostani után jó eséllyel legalább 10 évig megint nem fogok.
• ...a 2500-3000 forint körüli főétel árakat sokallom az elhelyezkedést és a minőséget figyelembe véve.

Ennyire tetszett: 7/10 az ár/érték arányt figyelembe véve 

A repülés, a szabadon lebegés vágya évezredek óta része az emberi kultúrának. Már a görög mitológiában megjelent Ikarosz mítosza, aki végül életével fizetett merészségéért. A reneszánsz egyik legnagyobb hatású polihisztora, Leonardo da Vinci is sokat foglalkozott a repülés gondolatával, fizikájával. Évszázadok terméketlen próbálkozásai után aztán a huszonegyedik századra a repülés a mindennapok részévé vált. Sokszor olcsóbban elrepülhetünk mondjuk Berlinbe, mint amennyiért elvonatozhatunk az ország egyik távolabbi sarkába. Ez a repülés azonban nem az a totális szabadságot nyújtó repülés, amire oly sokan vágytak. Ilyet manapság csak a legbátrabbak élhetnek át: a wingsuitosok és az ejtőernyősök - ja igen, és azok a szerencsések, akik kipróbálhattak egy profi szélcsatornát.

A Skyward szélcsatornában áramló maximum 220 km/óra sebességű szél lehetővé teszi az emberi test számára a hason való zuhanást, valamint az ülő és fejen álló (dinamikus head down!) pozícióban történő szabadesést. Na de vajon megéri ezt kipróbálni?

Megéri, mert:

• ...az élmény teljesen egyedi, semmihez sem hasonlítható - nem olyan, mint az ejtőernyős ugrás, mivel a föld ott van pár méterre alattad.
• ...ha ügyes vagy, a tied lehet az oly vágyott szabadságérzet!
• ...videó és fotó is készül rólad az akció közben

Nem éri meg, mert:

• ...ha nem vagy elég ügyes, a szabadon lebegés helyett a folytonos küzdelem és élethalálharc kerül előtérbe :)

Ennyire tetszett: 8/10

A Doctor Who a világ talán legégebben futó sci-fi sorozata, amelynek első epizódját 1963-ban vetítette a BBC. Elég nagy kultusz épült ki köré az angolszász világban, hazánkba azonban ebből csak nagyon kevés jutott el. Ebből a nagyon kevésből az egyik morzsa Gareth Roberts, a sorozat egyik forgatókönyvírójának könyve, amit egy korábbi Doctor Who forgatókönyvíró, a Galaxis útikalauz stopposoknakkal világhírre szert tevő Douglas Adams csak DVD-n kiadott munkája alapján készített.

A könyv alaptörténete annyi, hogy a hihetetlen hatalommal bíró időlord, Doctor Who egyik barátjától, aki mellesleg inkognitóban Cambridge-ben él, egy isteni hatalomra törő szupergonosz elrabol egy misztikus tudást rejtő ősi könyvet. A Doktor és az Univerzum különböző részeiből származó segítői ezt próbálják visszaszerezni, mielőtt túl késő lenne...

A Doctor Who-univerzum teljesen ismeretlen volt számomra, ám Douglas Adams neve, valamint a molyos és goodreadses értékelések (93%, ill. 4,24) meggyőztek arról, hogy ez lesz a tökéletes belépő ebbe a számomra új világba. Vajon igazam lett?

Megéri elolvasni, mert:

• ...habkönnyű, én egy nap alatt kipörgettem a 473 oldalt.
• ...egész szórakoztató.

Nem éri meg, mert:

• ...egész szórakoztató ugyan, de közel sem annyira, mint a Galaxis útikalauz sorozat bármelyik része
• ...végig olyan érzésem volt, mintha egy gyengébb Galaxis útikalauz utánérzés lenne, a beszélő hajó, a félidióta karakterek, elég sok minden emlékeztet erre
• ...folyamatosan arról van szó, hogy milyen hatalmasak az időlordok - akik közé a Doktor is tartozik - ám a könyvben ebből szinte sem derül ki
• ...fontos szempont ugyan, hogy gyerekek is fogyaszthassák, mégis rettentő furcsa, hogy az egész könyvben egyetlen pozitív szereplőnek sincs fegyvere. A Doktor csupán a nevetségesen hosszú színes sáljával és a szónikus csavarhúzójával felszerelkezve indul megküzdeni a főellenséggel.

Ennyire tetszett: 7/10

A könyv alcíme: "Komoly, tudományos megalapozottságú válaszok abszurd hipotetikus kérdésekre" a legpontosabb, legtömörebb összefoglalás, amit egy műről valaha olvastam. A könyv néhány oldalas tanulmányok, jobban mondva gondolatkísérletek gyűjteménye, amelyekben azt vizsgálja meg a fizikus végzettségű, képregényrajzoló szerző, hogy mi történne, ha valamilyen józan ésszel teljesen elképzelhetetlen dolog bekövetkezne. Néhány példa:

• mi lenne, ha fénysebességgel hagyná el a megütött labda a baseball-ütőt?
• hány LEGO-elemből lehetne felépíteni egy valódi autót is elbíró hidat New York és London között?
• hogy nézne ki a Föld, ha az óceánok vizét a Mariana-ároknál lecsapolnánk?
• hogy nézne ki a Mars, ha a földi óceánok lecsapolt vizét oda szivattyúznánk át?

Vajon megéri elolvasni ezeket?

Megéri, mert:

• ...serkenti a gondolkodást, ha kilépsz a megszokott keretekből - ez a könyv pedig másról sem szól, mint az elképzelhetetlen elképzeléséről.
• ...szórakoztatva tanít - ugyan valószínűleg sosem lesz szükséged arra, hogy LEGO-elemekből hidat építs az óceánon át, közvetve mégis egy csomó tudást szedhetsz fel, miközben olvasol.

Nem éri meg, mert:

• ...az egyes kérdések érdekességi faktora változó, van néhány, ami kevésbé kötött le.
• ...az én ízlésemhez képest túl sok válasz végződött azzal, hogy elpusztul az emberiség:)

Ennyire tetszett: 8/10

UI: A szerző blogja meglehetősen ismert és aktívan frissül, ha érdekel a könyv, nézd meg ezt is!

Ha valaha kiírnák a legidiótább nevű olasz éttermek versenyét, azon jó eséllyel indulhatna a Póni Caffe. De vajon egy gasztronómiai versenyben mennyire állná meg a helyét?

Megéri meglátogatni, mert:

• ...fatüzelésű kemencében sütik a pizzát
• ...a tészta csak egy hajszállal gyengébb a Nápolyban sütötteknél
• ...jó minőségűek az alapanyagok, amelyekkel nem bánnak szűkmarkúan

Nem éri meg, mert:

• ...a világ végén található, a Csepeli HÉV végállomásától még 2 kilométerre
• ...a purista pizzarajongókat elkedvetlenítheti, hogy Hawaii-pizza kapható

Ennyire tetszett: 9/10

UI: Utólag rájöttem a névválasztás okára: a Póni Caffe a Csikó sétányon található...

A nem sokkal ezelőtt tárgyalt Drogháború után elolvastam a könyv folytatását, a Kartellt is. Míg a Drogháború 1975-től 1998-ig (az epilógus 2004-ig)  mutatja be az amerikai-mexikói határon zajló kábítószer-kereskedelmet, addig a második rész 2005-től 2014-ig viszi el és zárja le a történetet. A Drogháború nagy kedvencem volt, 10/10-re értékeltem, de vajon mi a helyzet a folytatással?

Megéri elolvasni, mert:

• ...az előző részben bemutatkozó két főszereplő, az amerikai drogügynök Art Keller és a mexikói drogkereskedő, Adán Barrera élete tovább folytatódik.
• ...a történet és az új szereplők továbbra is lebilincseli az olvasót.
• ...csak néhány fejezetben ugyan, de nagyon jó összképet kaphatunk arról, hogyan kapcsolódik egymáshoz a drogkereskedelem, az őket támogató, illetve az ellenük harcoló politikusok világa. 

Nem éri meg, mert:

• ...a Kartell még a Drogháborúnál is hosszabb 100 oldallal, alulról súrolja a 700-at.
• ...olyan szörnyűségekről ír a szerző már a regény első harmadában, amelyek fokozhatatlanok - a regény végére pedig elfáradunk tőlük, és kicsit talán bele is fásulunk.

Ennyire tetszett: 8,5/10

A Bosszúállók-szériát és a Marvel szuperhős-filmjeit jó eséllyel senkinek nem kell bemutatnom, hacsak Amerika Kapitányhoz hasonló módon nem aludta át az elmúlt egy évtizedet. A Marvel Studios alkotásai váltak a legnagyobb filmes pénzgyárrá az utóbbi időben, töretlen népszerűségnek örvendve a látványos filmek rajongói körében. A széria 19. darabja, a Végtelen háború minden korábbi résznél akciódúsabb és látványosabb - de vajon megéri megnézni?

Megéri, mert:

• ...minden eddiginél látványosabb, akció- és eseménydúsabb
• ...szinte az összes Marvel-hős szerepel benne, így jó eséllyel a kedvenced is - már ha van
• ...verekedős filmhez képest jól kidolgozták a főellenség, Thanos karakterét
• ...nem riad vissza a hősök ritkításától - folyamatosan pusztulnak a fontosabb szereplők 

Nem éri meg, mert:

• ...ez csak a sztori első fele, a vége nem lezárás, csupán előjáték a jövő májusban érkező Bosszúállók 4-hez
• ...bár érdekes a sztori, hatalmas meglepetések azért nincsenek benne
• ...vannak benne vicces jelenetek, de a Thor: Ragnarök azért jobban teljesített ezen a téren
• ...akkor fogod csak érteni és élvezni, ha nagyjából képben vagy azzal, hogy mi történt az előző 18 filmben

Ennyire tetszett: 8,5/10 (tökéletes rágógumi-film, elgondolkodtatni nem fog, de nem is mindig ezért megyek moziba)

UI: azt egyébként észre vettétek, hogy az a kép, amely oly sok beharangozó cikkben szerepelt, nincs is benne a filmben, hisz Banner nem alakult át az utolsó csatában...?

Körülbelül 5 perccel ezelőtt fejeztem be a legjobb regényt, amit az elmúlt néhány évben olvastam, Don Winslow 6 évnyi kutatómunka után megírt Drogháborúját. A könyv az Egyesült Államok és a mexikói drogkereskedők egymással folytatott harcának a XX. század utolsó két és fél évtizedén átívelő krónikája, amit 6-7 kulcsszereplő életén keresztül ismerhetünk meg. Art Keller, az amerikai DEA-ügynök (Drug Enforcement Agency), vietnami veterán, mexikói-amerikai félvér; Adán Barrera, a kisstílű csempészből drogbáróbá váló "könyvelő"; Nora Hayden, a luxuskurva; Sean Callan, a profi gyilkos, aki egykor pitiáner csibész volt; Sal Scachi, vietnami hős, Keller egykori katonatársa, az egyik new york-i maffiacsalád tagja, a CIA ezredese, az Opus Dei tagja; Juan Parada, az őrült pap, a felszabadítási teológia vezéralakja; Miguel Angel Barrera, Adán nagybátyja, a mexikói rendőr - életük, jellemfejlődésük, történetük a szemünk előtt pörög, miközben egyre mélyebbre merülünk a drogkereskedelem mocsarában. Az első mondatommal ugyan már egyértelművé tettem, hogy szerintem megéri elolvasni a könyvet, de az indoklás most sem maradhat el.

Megéri elolvasni a Drogháborút, mert:

• ...a legizgalmasabb, leginkább lebilincselő regény, amit Salman Rushdie Salimár bohóca óta olvastam.
• ...mert a karakterek zseniálisan vannak megrajzolva: senki sem teljesen fekete vagy fehér, minden szereplő a szürke valamely árnyalatában pompázik. Ettől sokkal hihetőbb, sokkal valóságosabb a történet, sokkal jobban megérthetjük, mi mozgatja, mi motiválja a hősöket.
• ...a legizgalmasabb pillanatokban teljesen filmszerű - olyan érzésem támadt, miközben olvastam, mintha a Mátrix egyik bullet time technikával készült jelenetét nézném. 
• ...segít megérteni, hogy a legtöbb szituácóban nem egyértelmű, hogy ki a jó és ki a rossz ember, melyik a jó vagy a rossz a döntés - illetve elgondolkodtat arról, hogy a cél vajons zentesítheti-e az eszközt.

Nem éri meg, mert:

• ...575 meglehetősen nagyméretű oldal, nem két perc lesz kiolvasni.

Ennyire tetszett: 10/10

A Biang Bisztró a Budapest legjobb kínai éttermének aposztrofált Wang Mester újabb vállalkozása. Bár Wang egyik éttermében sem jártam még, annyian dicsérték már mindegyiket, hogy előbb-utóbb be kellett következnie a találkozásnak - amire Manó jóvoltából a szülinapomon került sor. Vajon megérte?

Megéri, mert:

• ...visszaadja a kínai ételek becsületét, amit a kínai gyorsétteremnek nevezett moslékkategóriás falodák teljesen elvettek
• ... fejenként 2-3000 forintból jól lehet lakni, miközben új, egyedi ízvilágot ismerhetsz meg
• ...a hely teljesen autentikus, minden alkalmazott kínai, vagy legalábbis ferdeszemű
• ...jól megközelíthető helyen található, az Oktogonnál
• ...az ételek gyorsan elkészülnek, és nagyon finomak - legalábbis a csirkés sült tészta nagyon tuti!

Nem éri meg, mert:

• ...olyan népszerű, hogy jó eséllyel el kell töltened 10-15 percet az étterem előtt szabad asztalra várakozva
• ...hacsak nem vagy hardcore kínaikaja-rajongó, az étlap alapján nem sok fogalmad lesz arról, hogy melyik elnevezés mit rejt - habár utálom, itt jól jönne egy képes étlap!
• ...intim környezetre ne számíts, fél méteres sugarú körzetedben tuti legalább 3 másik vendég fog ülni

Ennyire tetszett: 9/10