Oborni Teréz az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa, a kora újkori témacsoport vezetője. Legújabb könyve a kora újkori magyar történelem egyik ellentmondásos egyéniségéről, a sokak által félt, mások által dicsőített, megint mások által pedig gyűlölt Fráter Györgyről szól. 

Fráter györgy horvát köznemesi családba született. Atyja Szapolyai István, a nádor familiárisa volt, így nem csoda, hogy a szegény, de kalandvágyó lelkületű fiú is a Szapolyai-család szolgálatába állt. Ezzel csak néhány évre hagyott fel, amikor az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendhez, a pálosokhoz csatlakozott.

A Szapolyaiakhoz Szapolyai János, a mohácsi vész után megválasztott magyar király hívására tért vissza. 1526 után azonban nem csak egy királya volt az országnak. Rokoni kapcsolatai révén jogot formált a trónra I. Habsburg Ferdinánd, az akkori Európa leghatalmasabb uralkodójának, I. Károlynak az öccse is. Kettejük vetélkedésének egyik fontos állomása az 1538-ban megkötött váradi béke volt, amelyben Ferdinánd elismerte Szapolyait királynak, Szapolyai viszont vállalta, hogy a halála után a királyi cím Ferdinándra és örököseire száll. Tette ezt azért, mivel 55 évesen már nem reménykedett abban, hogy valaha születik fiúgyermeke.  

Ebben azonban tévedett: 1541-ben bekövetkező halála előtt nem sokkal megszületett fia, a későbbi János Zsigmond erdélyi fejedelem. Mind Szapolyai János, mind felesége, Izabella királyné, mind Fráter György arra törekedett, hogy a trónt megőrizze az akkor még csecsemőkorű János Zsigmond számára - ebben a játszmábanban azonban már nemcsak I. Ferdinánddal, hanem I. Szulejmán szultánnal is számolni kellett, aki 1541-ben elfoglalta Budát és az ország jelentős részét. 

Fráter György neve az azt követő évtizedben végrehajtott cselekedetei miatt vált legendássá a magyar történelemben. Igazi reálpolitikusként próbált lavírozni a kor nagyhatalmai között, szövetségeseket keresve az épp aktuálisan legveszélyesebb ellenfél ellen. Igazi körmönfont taktikus volt, aki végül életét kiismerhetetlensége miatt vesztette el: szövetségese, I. Ferdinánd zsoldosvezére, Castaldo gróf nem bízott a Barátban, ezért alvinci kastélyában merényletet követett el ellene.

Na de vajon megéri elolvasni a konyvet?

Megéri, mert:

• ...nagyon informatív, a lehető legtöbbet megtudhatjuk Fráter Györgyről
• ...az ítélkezést azonban ránk bízza a könyv, mindenki maga döntheti el, hogyan ítéli meg a Barát tevékenységét
• ...a könyvből nemcsak egy fontos történelmi személyiség életét, hanem a kort is alaposan megismerhetjük, amiben élt

Nem éri meg, mert:

• ...ez egy történeti szakmunka, nem pedig egy könnyed regény - nem mindenkinek való.

Ennyire tetszett: 9/10