Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent, Termékélmény című könyv elvileg egy marketingesek számára készült szakkönyv, amiből megtudhatjuk, hogy milyen tényezőkre kell odafigyelnünk, ha azt szeretnénk, hogy a felhasználóknak minél pozitívabb élményeik, tapasztalataik legyenek termékünk használatakor. Ez alapján egy olyan marketinges kézikönyvet vártam, ami konkrét tanácsokat ad a termékkommunikációval kapcsolatban - de tévedtem! A Termékélmény ugyanis legalább annyira szól a pszichológia, mint a marketing iránt érdeklődőknek. A könyv első fele szinte színtiszta pszichológia, a második fele pedig csupa-csupa esettanulmány, amelyben sikeres cégek (pl. Apple, Starbucks, IKEA, LEGO, Vapiano, Oakley, stb.) termékélmény-építési gyakorlatát mutatják be a szerzők. De vajon megéri elolvasni?

Megéri, mert:

• ...segítségével kicsit tudatosíthatjuk magunkban, hogy közel sem működünk - és vásárlunk! - olyan racionálisan, ahogy azt hinni szeretnénk.
• ...megtudhatjuk, miért nyújt élményt a játék, illetve a vásárlás
• ...olyan érdekes infómorzsákkal lehetünk gazdagabbak, mint például:

Ugyanannyi pénz nem ugyanakkora hasznosságú nyereségként, mint veszteségként: veszteségekre nagyobb kockázatot vállalunk, mint nyereségekre. Képzeljünk el egy játékot, amelyben két ismert valószínűségű opció közül választhatunk: ha az A opciót választjuk, 50% eséllyel nyerhetünk 50 ezer forintot. Ha a B opciót, akkor biztosan kapunk 25 ezret. Az emberek többsége a biztos, de kisebb nyereséget, jelen esetben a 25 ezer forintot szokta választani, azaz kockázatkerülőként viselkedik. Azonban ha arról van szó, hogy 50% eséllyel elvesztünk 50 ezer forintot, vagy biztosan 25 ezret, akkor a többség az A opciót, azaz a kockázatosabb lehetőséget választja.

A kereskedőknek a vásárlók felé érdemes a költségeket aggregálva közölniük, mivel ha egyben, egyszerre szembesülnek a várható "veszteséggel", az kevésbé kelt bennük negatív érzéseket, mintha ugyanezt az összeget több kisebb részre bontanák.

Genetikai okokból egy bizonyos típusú keserű ízt az emberek kb. 20-30%-a nem érzi keserűnek. Jellemzően ők azok, akik jobban kedvelik a keserűbb cseh söröket, illetve isszák feketén a kávét.

Közvetlenül fogmosás után elsősorban azért érezzük más ízűnek az ételeket, mert a fogkrém elnyomja a szaglásunkat, ami pedig nagyon fontos része az ízélmény kialakulásának. Ezért van az is, hogy a nagyon erős dohányosok - károsodott szaglórendszerük miatt - sokkal kevésbé érzik az ízeket, így az ételek túlfűszerezésére is hajlamosabbak.

Azért szokták javasolni a fogyókúrázóknak a kék tányérok használatát, mivel a természetben nagyon kevés étel kék színű (csupán egyes bogyós gyümölcsök), ezért ez önmagában is étvágycsökkentő hatású.

Nem éri meg, mert:

• ...nem egységes a könyv színvonala: egyes részek nagyon jól, mások kevésbé érdekesen vannak feldolgozva.
• ...néhol aránytalanságok tapasztalhatók a könyvben, bizonyos fejezetek szükségtelenül hosszúak tűnnek.

Ennyire tetszett: 8/10