A Pompeii bukása Klaus-Jürgen Wrede, a Carcassonne tervezőjének 2004-ben született társasjátéka. A 2-4 fővel játszható társasban Pompeii végnapjait élhetjük újra. A játék első felében saját embereinkkel népesítjük be a várost, míg a második felében a lávalapkák lehelyezésével romboljuk le azt. A játékot az nyeri, akinek a legtöbb embere éli túl a katasztrófát, így a lávalapkák lehelyezése során egyrészt arra kell figyelnünk, hogy a hozzánk tartozó figurákat lehetőleg ne sodorjuk veszélybe, másrészt a konkurenseket a láva forró ölelésébe zárjuk. A társast tegnap kaptam szülinapomra, és már volt is szerencsém kipróbálni. Vajon megérte?

Megéri, mert:

• ...egyszerűen érthető, könnyen elsajátíthatók a szabályok
• ...gyors, 30-40 perc alatt simán lemegy egy parti
• ...szép a megjelenés, a Vezúv 3D-ben pompázik, Pompeii térképe pedig meglepően pontos, az amfiteátrum például tényleg pont ott van, ahol a játéktábla mutatja
• ...a játék második fele igazi bűnös gyönyör: csodálatos érzés sátáni kacaj kíséretében a Vezúvba dobni a játékostársak figuráit

Nem éri meg, mert:

• ...az Omen-kártyák miatt kicsit nagyobb a szerencse szerepe, mint ahogy szeretem: aki egy ilyet kihúz, egy szabadon választott ellenséges figurát bedobhat a Vezúvba. Ha valakinek nagy a mázlija, és több ilyet húz, az eltorzíthatja a végkimenetelt

Ennyire tetszett: 9/10